Optimista és realista nyilatkozatok a vb előtt
- 2013.04.09. 23:31
- FehervárAV19
Sorozatunkban a közelgő jégkorong-vb-re fókuszálunk. 2011 után ismét hazánk rendezi a rangos tornát. Két éve könnyes szemmel vettük tudomásul, hogy nem sikerült megismételni a 2008-as szapporói diadalt. Vajon most sikerülhet?
2011-ben az olaszok ellen valódi dráma, horrorisztikus izgalmak után, hosszabbításban alulmaradtunk a vb-döntőnek is beillő utolsó mérkőzésen.
Egy hajszál választott el bennünket attól, ami 2008-ban, hetven év után sikerült: feljutni a világ elitbe, az A csoport legjobb 16 csapata közé.
Arról már honlapunkon is beszámoltunk, hogy háromszor is az utolsó banánhéjon csúsztunk el a korábbi években, hiszen tavalyelőtt Olaszország, előtte viszont kétszer is Szlovénia állta utunkat.
Ezúttal visszavághatunk az olaszoknak – ám Kazahsztán náluk is nagyobb falatnak bizonyul.
A sportág elképesztő népszerűségnek örvend idehaza, még akkor is, ha a 2008-as szapporói diadalt nem követte hasonló folytatás sem 2010-ben Ljubljanában, sem 2011-ben a Papp László Sportarénában. (Tavaly, a szlovéniai vb-n Japán és Ukrajna ellen brillírózva kezdtünk, ám utána visszaestünk, s be kellett érnünk a vb-bronzzal.)
Az előző, hazai rendezésű vb-n tombolt a közönség: a mérkőzéseket a helyszínen 50-60 ezren követték figyelemmel, míg az összecsapásokat közvetítő Sport1-en az olaszok elleni drámai döntő nézőcsúcsot hozott: félmillióan izgultak a képernyők előtt.
A magyar korongosok népszerűsége Szapporót követően a tetőfokára hágott. Hokisaink az ország kedvenceivé váltak, akik nagyszerű élményekkel gazdagították a közönséget.
2001-ben legyőztük az addig verhetetlen hitt franciákat, 2002-ben a norvégokat, majd a szlovákokat, a svédeket és a finneket. 2008-ban végigvertük a mezőnyt, feljutottunk az A-csoportba, 2009-ben többek között Kanadával is tétmeccset játszhattunk. 2011-ben szintén meneteltünk, majd a legvégén jött a Hitchcock által is megirigyelt thriller, a hosszabbításos vereség, ami után szurkoló és játékos egyaránt könnyezett.
Mert amit ez a sportág az utóbbi években elszenvedett…
A 2008-as ukrán-veréssel előbb feljutunk az A-csoportba – 70 év után először -, de még abban az évben jön az első csapás: nem kap pénzt a jégkorong-válogatott, hiszen a kért 270 millióból - 100 a felnőtteknek, 170 az utánpótlásnak – csak 170 milliót szavaznak meg a hokinak.
A második csapás 2009 tavaszán sújt le: lélekben már mindenki a svájci A-csoportos vb-n jár, amikor érkezik a szörnyű hír: tragikus hirtelenséggel meghal Ifj. Ocskay Gábor. A megrendítő hangulat végig érezhető, s legjobb játékosunk hiányában szerzett pont nélkül, utolsó helyezettként esünk ki a legjobbak közül.
És ami addig elképzelhetetlen, az a vb után nem sokkal bekövetkezik: hat év után felmentik Pat Cortina szövetségi kapitányt. A helyére az amerikai Ted Sator érkezik – akivel aztán mindkét vb-t elbukjuk, még ha csak az utolsó pillanatban is…
Hogy aztán a kanadai Kevin Primeau irányításával tavaly csak a harmadik helyezés jöjjön össze. Sőt, ideiglenesen kinevezett utódjával, Diego Scandellával - Pat Cortina korábbi segítőjével - óriási meglepetésre elbukjuk a hazai rendezésű olimpiai előselejtezőt a hollandok ellen, ami után egyértelmű, hogy ismét új kapitánnyal vágunk neki a vb-nek.
A szemek előtt innentől kezdve az áprilisi vb lebeg, ahol Nagy-Britannia, Japán, Dél-Korea, s a legjobbak közül kiesett Kazahsztán és Olaszország ellen vívhatjuk ki a feljutást az A-csoportba, immár a kanadai Rich Chernomaz irányításával.
De nézzük, mire számítanak a magyar jégkorong legendás alakjai.
A napokban 90. születésnapját ünneplő ötszörös magyar bajnok Pásztor György – aki első magyarként került be az IIHF Hírességek Csarnokába – szerint tornagyőzelmet ünnepelhetünk.
- Arra tippelek, hogy első helyen végzünk és 2008 után újra feljutunk az elit csoportba – bizakodott a legenda az icehockey.hu portálon. - Nagyon tehetséges játékosaink vannak, akik biztosan motiváltak lesznek majd, hiszen hazai közönség előtt léphetnek jégre. Bízom az új szövetségi kapitányban, Rich Chernomazban is. Rutinos edző, összekapja a gárdát a vb-re.
Schell László, minden idők egyik legkiválóbb magyar jégkorong-játékvezetője viszont realistább.
- Ha az szívemre hallgatok, akkor azt mondom, bízom a feljutásban, de a realitás mást mond. A magyar hoki ugyan rohamléptekben fejlődött az elmúlt években, de továbbra is nagyon kevés a felnőtt játékos. A Sapa Fehérvár igazi profi klub, rangos bajnokságban, az EBEL-ben versenyez, s le a kalappal az immár kétszeres MOL Liga-győztes Dab.Docler meg fellegvárrá lett Miskolc előtt is. A Ferencváros és az Újpest azonban sajnos messze van hajdani önmagától, s ezzel fel is soroltam az összes élvonalbeli klubot. Ilyen körülmények között szerintem már az is szép teljesítmény, ha biztosan megőrizzük a második vonalbéli tagságunkat.
Az innsbrucki olimpiát is megjárt hátvéd, Raffa György amondó: a negyedik hely sem lenne égő.
- Egy dobogós helyezés szép teljesítmény lenne, sőt még a negyedik hely sem feltétlenül jelentene „égést”. Elindult a generációváltás, a szapporói sikercsapat szakmai és szellemi vezérei közül Kangyal Balázs és Palkovics Krisztián visszavonult, miképpen Svasznek Bencére, Holéczy Rogerre vagy éppen Szuper Leventére sem számíthat a szövetségi kapitány. Új csapat épül, s most nem egyetlen meccs dönt a feljutásról. Az olasz, kazah, japán hármas kőkemény ellenfél, a britek erejéről tavaly saját bőrünkön bizonyosodhattunk meg. Ebben a mezőnyben sok a hasonló játékerejű válogatott, a pillanatnyi forma, egy-egy sérülés vagy bírói tévedés sorsdöntő is lehet.
Ocskay Gábor, klubunk, a Sapa Fehérvár AV 19 szakosztály-igazgatója szerint az álmok olykor valóra válnak.
- A feljutás ebben a roppant erős mezőnyben kissé álomszerűnek tűnik, bár szerencsére már megtapasztalhattuk, hogy az álmok olykor valóra válnak... Én a harmadik-negyedik pozíciót is jó helyezésnek könyvelném el, ennél gyengébb szereplés viszont kétségkívül kissé „necces” lenne. És azt se feledjük el, hogy Rich Chernomaznak új kapitányként alig-alig jut ideje arra, hogy megismerje a játékosait. A magam részéről bízom a fiúkban, nekik pedig plusz erőt adhat a tudat, hogy ezt a válogatottat nagyon szeretik a szurkolók.
A.G.