Arccal Ljubljana felé III. – Csoda vagy realitás?
- 2012.04.14. 10:04
- FehervárAV19
A 2008-as szapporói csoda óta nem is lehet más a célunk, mint ismét a feljutás kivívása. Még akkor is, ha a vb lebonyolítási rendszerét átszervezték, s egy helyett szinte valamennyi ellenfelünk nehéz diónak ígérkezik.
Sikerül-e ezek után a feljutást?
Gondolhatunk-e ebben a halálcsoportban bravúrra, ami korábban, sokkal könnyebb ellenfelekkel szemben is csak egyszer sikerült?
Profitálhatunk egyáltalán bármit is ebből az átszervezésből?
Ha csak rápillantunk a világranglistára, láthatjuk: öt ellenfelünk közül három is megelőz bennünket, míg kettő közvetlenül mögöttünk toporog.
Magyarország a 20. helyen áll – előttünk Ausztria (15.), Szlovénia (18.) és Ukrajna (19.), mögöttünk Nagy-Britannia (21.) és Japán (22.).
Milyen esélyeink lehetnek?
Hogy kérdéseinkre választ kapjunk, a magyar jégkorong emblematikus figuráival beszélgettünk.
Elsőként Kovács Csabát, a Dózsa egykori klasszis védőjét, a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai alelnökét faggattuk, aki szerint az elvárás és a realitás ezúttal egybeesik.
- Sokkal nehezebb dolgunk lesz Ljubljanában, mint a korábbi években, hiszen mind az öt csoportellenfelünk jó csapat, nagyszerű teljesítményre képes, és senki sem mehet biztosra ellenük – vágott bele a szakember. – Nehéz csoport, ez kétségtelen.
Elsőként Kovács Csabát, a Dózsa egykori klasszis védőjét, a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai alelnökét faggattuk, aki szerint az elvárás és a realitás ezúttal egybeesik.
- Sokkal nehezebb dolgunk lesz Ljubljanában, mint a korábbi években, hiszen mind az öt csoportellenfelünk jó csapat, nagyszerű teljesítményre képes, és senki sem mehet biztosra ellenük – vágott bele a szakember. – Nehéz csoport, ez kétségtelen.
- Akkor nem is lehet elvárás a feljutás kiharcolása?
- A szövetség elvárása legalább a középmezőny elérése, s szerintem ez most a realitás.
- Kissé furcsán hangzik mindez, amikor a magyar hoki minden évben elkápráztat bennünket valamilyen csodálatos eredménnyel. Éppen ezért a kívülálló azt gondolná, hogy csak az A csoport kivívása lehet a cél…
- Arra még néhány évet várni kell. Magyarország jelenleg a 20. hely környékén áll a világranglistán, s mivel az A csoportot a legjobb 16 válogatott alkotja, így azt mondom, hogy valahol annak a végén, s a Divízió 1 elején tartózkodunk – játékerőben. De rajtunk kívül ugyanezt elmondhatja az összes csoportbeli riválisunk, éppen ezért csodaszámba menne az idei feljutásunk.
- Mit profitálhatunk mégis ezen a vb-n?
- Pozitív, hogy nagyon sok jó mérkőzést láthat majd a közönség, hiszen nagyszerű együttesek csapnak össze. És éppen a sok egyforma képesség, a sorozatmérkőzések miatt körbeverések várhatóak, ami valaki malmára hajtja majd a vizet. Egy kis szerencsével, akár… De azt azért hadd jegyezzem meg, hogy korábban is csak a kincstári optimizmus volt a feljutás megcélozása.
- Elmondhatjuk, hogy veszítettünk a vb-átszervezéssel?
- Ez így azért nem igaz, mert a közönség – remélem, sok magyar drukker elutazik a helyszínre – óriási meccseket láthat majd, sok jó élménnyel gazdagodhat. Az átszervezés során mi csak sodródtunk az árral, mindenesetre izgalmasabb lett a vb a változtatásoknak köszönhetően. És hogy ne legyünk türelmetlenek, jelzi: Svájcnak például 20 év kellett a stabil A csoport kiharcolásához.
- Ha nem sikerül a feljutás, akkor mégis mi múlik számunkra ezen a világversenyen?
- A kihívás mindig nagy, s a magyar jégkorong egy feltörekvő, fejlődésre ítélt sportág. Azzal, hogy bekerültünk az öt kiemelt látványsportág közé, az valahol az eddigi munkánk elismerése, s a tisztes helytállással ezt a bizalmat kell meghálálnunk. Hát, ez is múlik többek között a ljubljanai szereplésünkön.
- A Volán minden idők legjobb eredményét érte el az osztrák bajnokságban, de adódik a kérdés: a siker, a megerőltető szereplés után nem lesznek túl kifacsartak hokisaink?
- A szövetségi kapitány, Kevin Primeau feladata lesz, hogy megtalálja a terhelés és a pihenés optimális arányát. De a világ más országai is kőkemény bajnokságokban versenyeznek, hasonló terhelést kapnak, így ők sem lesznek frissebbek. Azt viszont láttam a srácok arcán az edzőtáborban, hogy komolyan gondolják a vb-t, elhivatottak, s szívvel, lélekkel harcolni fognak. Mert ez a hozzáállás még az elért eredménynél is fontosabb…
AG
AG