Ukrajna is két vállon - szombaton a feljutás lesz a tét!

Magyarország-Ukrajna 4-2 (0-0, 1-2, 3-0)

Gólszerzők: Sarauer (2), Kóger, Sofron, illetve Blagy, Gnidenko

Ahogy többen fogalmaztak, Krakkóban két döntő vár még válogatottunkra. Rögtön az elsőt csütörtök délután, az addig nyeretlen ukrán csapat ellen vívták Sofiék.

Magyar lövésekkel indult a találkozó, ebben főleg Banham járt az élen. Már az első öt percben is fölényben voltunk, de az igazán veszélyes helyzetek csak ezután következtek; előbb Kiss Dani tüzelt messziről, majd Sofron került tiszta lövőhelyzetbe, de Zaharcsenko megóvta kapuját a góltól. Eztán jött az első magyar emberfór, de Fortuna továbbra is fogta az ukrán kapus kezét, így gól nélkül pergett le a harmad első fele. Kiváló letámadásunknak hála többször már a kékek védőharmadában sikerült korongot szerezni, de a befejezésekkel továbbra sem volt szerencsénk. Öt perccel a játékrész vége előtt néhány kósza ukrán kontra okozott riadalmat szurkolóink körében, kiknek létszáma és hangereje még tovább nőtt az előző meccs óta. Ez a húsz perc végül nem hozott gólt, 0-0-nál mehettek szünetre a csapatok.

A középső játékrészt Sofron előzőleg kapott képterces kiállítása miatt emberhátrányban kezdtük, de kivédekeztük, majd folytatódott a korábban látott játék. Egészen a 25. percig, amikor Hári mehetett a büntetőpadra, egy ukrán lövés pedig Metcalfe ütőjén felpattanva Rajna felett a kapunkba hullott (0-1). Blagy váratlan gólja után előbb Banham nem találta el ziccerben a pakkot, majd Metcalfe bombája vágódott vissza a felső vasról a mezőnybe. A mérkőzés felénél Sarauer tüzelt oldalról, a változatosság kedvéért ez a lövés a bal kapuvasat trafálta telibe. Érett az egyenlítés, de egy kapu előtt eladott korongból megkaptuk a másodikat is, Gnidenko adta a mattot (0-2). Összesen 25 percünk maradt a fordításra, azonnal neki is estünk a kékeknek és gyorsan sikerült szépíteni; Sarauer kotorta be közelről a felpattanó korongot (1-2). Sebők rögtön kiegyenlíthetett volna, majd az utolsó másodpercekben Blagy ugrott ki ziccerben, szerencsére megúsztuk, de így is hátrányban várhattuk a záró játékrészt.

Ahogy az várható volt, azonnal letáboroztunk az ukrán harmadban, a sok rossz átadás miatt viszont nem tudtunk ziccereket kialakítani, csak Orbán távoli lövését kellett hatástalanítania Zaharcsenkónak, Telt-múlt az idő, korántsem volt már olyan gördülékeny a támadójátékunk, mint az első harmadban, viszont daráltak becsülettel a srácok és ez kiállításokban kamatozott. Előbb Blagy, majd Navarenko ülhetett ki két-két percre, rövid ideig kettős emberfórban is támadhattunk, végül a szimplából lett a gól; Sarauer passzát Kóger varrta be (2-2). Ukrán emberelőny következett, néhány meleg pillanat után aztán kiegészültünk, Kóger lépett ki, átadását pedig Sarauer piszkálta a kapuba (3-2). Mivel a kapu elmozdult, rövid videózás következett, végül a játékvezetők érvényesítették a találatot. Vezető gólunk után újra fórba kerültek a kékek, Rajna kapujába jutott a korong, de ismét jött a videóbíró, és magasbot miatt ezt a találatot már nem adták meg a sporik. A slusszpoént Sofron szállította, aki emberhátrányban is kiugrott és lövése átcsorgott a gólvonalon (4-2).

Győzelmével válogatottunk elérte, hogy a világbajnokság zárónapján, a házigazda lengyelek ellen ki-ki meccset játszhatunk a feljutásért! Szép volt, fiúk!

(Fotó: Mudra László - MJSZ)