Új edzők a fedélzeten

A magyar jégkorong berkein belül valószínűleg egyikőjüket sem kell bemutatni. Haluska Gábor aktív pályafutását Budapesten töltötte, a Ferencvárosból lett korosztályos válogatott, két évvel ezelőtt még szerepelt a MAC ob II-es alakulatában. 2018-ban elvégezte a Testnevelési Egyetem edző tanfolyamát, majd az Óbudai Hoki Akadémia U14-es gárdája mellett dolgozott. Később a női U25-ös csapat mellett is edzősködött, majd a Vasashoz került Haluska. A fővárosi piros-kékektől két szezon után távozik, edzői pályáját a FEHA19-nál folytatja tovább az U16-os fiatalok mellett.

„Gyakorlatilag tíz éves korom óta jégkorongozom, szerettem volna kipróbálni magam edzőként, illetve tovább vinni a sportot az életemben. Nagyon szerettem volna egy akadémián dolgozni és ezen belül Fehérváron. Nekem ez minden téren egy kihívás. Szakmailag rengeteget léphetek előre itt, a játékosok fejlesztése mellett én is szeretnék előre lépni.A cél, hogy a játékosoknak minden alapot megadjak ahhoz, hogy akár az A2-esből az A1-es csapathoz kerüljenek, illetve később még tovább léphessenek majd felfelé a ranglétrán. Az U16-os korosztálynál fontos kicsit szorosabban fogni a gyeplőt, és nem szabad hagyni, hogy unatkozzanak. A feladatokat maximálisan szinten el kell végezni a fiataloknak, oda kell figyelni rájuk. Ami az egyéni fejlesztéseket illeti, ebben az időszakban a legapróbb részletekig lehet még csiszolni rajtuk, gondolok itt az egyéni taktikai felkészültségre, vagy a korong nélküli játék fejlesztésére."

Hajós Roland fehérvári nevelésű játékosként még a Titán-projekt első felnőtt játékosai közé tartozott, később több mint negyven mérkőzésen az EBEL-ben is szóhoz jutott. Később Miskolcon, majd a Ferencvárosban is jégkorongozott, a fővárosiak voltak az utolsó profi csapata. A tavalyi szezon végeztével végleg eldöntötte, abbahagyja az aktív pályafutását és az edzői szakma irányába mozdul el.

„Korábban kevésbé járt a fejemben az edzői pálya, úgy gondoltam, hogy bőven elég lesz nekem játékosként a hoki, de az utóbbi években már egyre jobban éreztem, nem olyan egyszerű az, nem fogok tudni csak úgy kiszakadni belőle, ahhoz túlságosan szeretem ezt a sportágat. A fehérvári lehetőség elfogadása nem volt nehéz döntés, Kovács Csaba és Fekti Isti nagyon korrektek és támogatóak voltak a beszélgetéseink alatt, tetszett amit felvázoltak. Nekem pedig onnantól kezdve egyértelmű volt, hogy fehérváriként ott kezdem el az edzősködést, ahol jégkorongozni kezdtem, ahol felnőttem. Úgy állapodtunk meg, hogy ez az első év nekem egyben egy nulladik év is, figyelek, tanulok tapasztalatot szerzek. Jelenleg is már az U16-os csapatnál vagyok, mint másodedző, tapasztalt szakmai stáb tagjaként. Emellett a szezon folyamán a szintén nemrég érkezett finn mentoredzővel, Vesa Viitakoskival fogunk valószínűleg kisebb létszámú, képességfejlesztő edzéseket tartani a különböző korosztályoknak. Nagyon pozitívak az első benyomásaim, tele a csarnok és az edzői öltöző ismerős arcokkal, az edzéseket is élvezem a gyerekekkel, jól érzem magam."