Szabó Dániel: "Győzelemmel visszaérni óriási érzés"

Az elmúlt időszakban sajnos többször kívülről kellett nézned a csapat meccseit. Hogy jellemeznéd a csapatot most általában, mik az erősségek, min kell dolgozni?
Sajnos igen, a szerencsétlen sérülésem miatt több meccset néztem kívülről, mint amin játszottam. Chris Bodo és Brance Orban EBEL-csapatba kerülése miatt új csapattárssal gazdagodtunk Alex Grieve személyében, aki azóta is sokat segített a csapaton. Erősségeink közé sorolnám azt, hogy rengeteget korcsolyázunk, erre az edző mindig felhívja a figyelmünket. A célunk az, hogy fárasszuk az ellenfelet. Jelenleg sok kisebb dologban kell fejlődnünk, ezért nem emelnék ki semmit külön. Minél több dologban tudunk fejlődni, annál előbb fogunk jutni.

Milyen rehabilitációt végeztél, milyen gyakorlatokat, miért húzódott el ennyire a visszatérésed?
Még a szezon előtt, az utolsó felkészülési mérkőzésen sérültem le először. Sajnos ezután egyrészt rosszul forrt össze csont, másrészt nem pihentem ki teljesen a sérülést. Nem tudott a törött rész teljesen összecsontosodni, ezért pár mérkőzés után visszasérültem. Furcsa helyzet volt, hiszen lehetett megállapítani, hogy ez a szezon eleji törés vagy új, így gipszbe kerültem egy hétre, majd hetente kétszer jártam kontrollvizsgálatra. Két hét után azt mondták, egy hónapig pihentetnem kell a kezem, így szinte két hónapig nem volt a kezemben ütő. Míg a jégen tudtam korcsolyázni, Kulcsár Nándorral edzettem, szárazon pedig Zsupányi Gábor személyi edzővel tartottam formában magam. Úgy érzem, nem maradtam le erőnlétben a többiektől. Hétfőn reggel a kórházban indítottam a napot, már 7:40-kor a kartonozóban álltam, hogy megtudjam, mi lesz a végső ítélet a kezemre. Röntgen is készült, majd behívott az orvos és mondta, hogy alkalmas játékra a kezem. Ennek a hírnek annyira örültem, hogy a könnyem is majdnem kicsordult. Első dolgom az volt, hogy írtam az edzőnek és játékra jelentkeztem.

Hogy érezted magad a jégen, milyen volt a mérkőzés és hogy értékeled a győzelmet?
Mondhatnám, hogy furcsa, néha még zavaró is volt az ütő a kezemben az első edzésen, viccet félretéve nagyon boldog voltam, hogy újra teljes edzést végezhetek. Kedden a mérkőzés előtt fakultatív edzésünk volt, úgy éreztem, muszáj kimennem, hogy érezzem az ütőt és a korongot. Majd elindultunk Debrecenbe, a mérkőzésen pedig igazán felszabadultan tudtam játszani. Nagyon jó mérkőzést játszottunk a Debrecen ellen, az első harmadban kijött nekünk a lépés, be tudtuk lőni a helyzeteinket. A hazaiak azonban nem adták fel és ránk zárkóztak. Pörgős mérkőzés volt, nagyon élveztem. Nagyon örültem a győzelemnek is, hiszen győzelemmel visszaérni óriási érzés.