Palkovics Krisztián: A legfontosabb, hogy szeretett klubom hasznára legyek
- 2012.08.15. 20:08
- FehervárAV19
„Már most is furcsán érzem magam, hogy nem vagyok a srácokkal a jégen, de ez az érzés ősszel fokozódik majd igazán, amikor a meccseket a lelátóról követem" – mondta honlapunk érdeklődésére a nyáron visszavonult Palkovics Krisztián.
- A csapat gőzerővel készül a szeptemberi bajnoki rajtra – immár Palkovics Krisztián nélkül. Milyen érzés, hogy ezúttal nem kell együtt „szenvedned” a társakkal?
- Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor azt mondanám: furcsa. Különös érzés, hogy nem vagyok a jégen és a konditeremben a többiekkel, de ez még most, a nyár hevében talán nem is hiányzik annyira. Ez az érzés majd ősszel fokozódik igazán, amikor kimegyek a jégcsarnokba, de a bajnoki mérkőzéseket nem a pályán belül, a jégen élem meg, hanem a lelátón. Azt azért nem titkolom, hogy néha bekukkantok a srácokhoz, erősítek egy keveset, de a sok teendőm miatt erre nem sok időm marad, főként, hogy még nincs óvoda, s a két pici gyerekem otthon van, ahol szintén elkél a segítség.
- Ocskay Gábor szakosztály-igazgatónk többször is hangsúlyozta, hogy emberi értékeid miatt feltétlen számít rád a klubvezetésben. Mit tudhatunk meg új munkádról, feladatkörödről?
- Éppen a napokban beszéltük át, hogy milyen elképzelés szerint végezzem a munkámat, ami leginkább egyfajta szakmai tanácsadó szerepnek illik be. A meglátásaimmal, észrevételeimmel szeretnék segíteni akár Gábor bá’-nak, akár a csapatnak, az egész fehérvári jégkorongnak. És természetesen az akadémia munkájába is bekapcsolódok, úgyhogy nem fogok unatkozni. Úgy érzem, egyfajta kapocs lehetnék a csapat és a vezetés között.
- Az edzői feladatkör nem vonz?
- Ezt egy pillanatig sem mondtam, de egyelőre inkább más irányba indulnék el. Az edzői munkát tanulni kell, nem úgy működik, hogy szögre akasztom a korcsolyát, s máris én leszek a vezetőedző. ez nem ilyen egyszerű, de barátkozom a gondolattal, figyelem a trénerek munkáját. De most még egyfajta összefogó, szervező feladatot szeretnék ellátni, persze, a legfontosabb, hogy szeretett klubom hasznára legyek – de már nem a kapu előtt, gólra éhesen…
AG
AG