Olaszország legyőzte Magyarországot

  • 2013.04.19. 22:02
  • FehervárAV19
A magyar jégkorong-válogatott kiegyenlített, izgalmas mérkőzést vívott Olaszországgal. A helyzeteikkel jobban sáfárkodó olaszok mindhárom pontot meg tudták szerezni.
Magyarország - Olaszország 1-2 (1-1, 0-0, 0-1)
Budapest, 9000 néző, vezette: Sidorenko, St. Jaques, Brown, Waldejer.
HUN: Szuper - Szirányi, Sille, Vas J., Hári, Mihály, Gőz, Horváth, Ladányi, Sofron, Bartalis, Tokaji, Kovács, Benk, Vas M., Sikorcin, Szélig, Pozsgai, Nagy K., Nagy G., Magosi.

Hatalmas tét, óriási hangulat - lenyűgöző miliőben kezdődött ez a fontos mérkőzés. Az olaszok nem teketóriáztak, magukhoz ragadták a kezdményezést, és hamar meg is szerzték a vezetést: jobb oldalról éles szögből Rocco lőtt  a kapuba (0-1). Nem zuhantunk össze, a ma is csodálatos közönségtől űzve-hajtva mentünk az egyenlítésért, és kiharcoltunk egy kiállítást. Elhoztuk a bulit, a korong körbejárt, Mihály pedig középről jutott lövéshez: elemi erővel valósággal szétszaggatta a hálót a koronggal (1-1). Jót tett a lelkeknek a találat, kiegyenlítődött a meccs, de az éberségünk egy pillanatig sem lankadhatott. Az idegek pattanásig feszültek mindkét oldalon, egy páros kiállítás igazolta ezt. A csökkentett létszám nem hozott sok izgalmat, a felek kiegészülése után pedig visszaállt az olasz mezőnyfölény. A kontráink ugyanakkor életveszélyesek voltak, ezt Benk fonáklövése is egyértelműsítette. Egy újabb kiállítás mutatta, hogy micsoda idegi harc is folyik a jégen. A kiegészülés után Vas J. szólóját csak szabálytalanul tudták megállítani, az emberelőnyt azonban nem sikerült kihasználnunk.
 
Fordult a kocka a második felvonás elején, ekkor ellenfelünk került fórba. A védekezésünk azonban kifogástalanul működött, így kihúztuk a két percet. A folytatásban is maradt az óriási küzdelem minden korongért, minden négyzetcentiméternyi jégért. Ebben a csatában nagy hévvel vettek részt a mieink, szabálytalanságra kényszerítve az olaszokat. A fórral azonban nem tudtunk élni. Újabb páros kiállítás következett, amelyből hamarosan 4-3 elleni magyar előny lett. Ezt sem tudtuk kihasználni, pedig óriási helyzeteket alakítottunk ki. Támadásban maradtunk, volt dolga bőven az olasz kapusnak, érett a magyar gól. A hajrára azonban kijött a szorításból az ellenfél, Szuper is szép védésekkel jelentkezett.
 
A befejező húsz perc óvatos játékkal indult. Mindkét csapat tudta jól, hogy egy apró hiba is végzetesnek bizonyulhat. Szó sem volt felelőtlen támadásvezetésekről, a biztos védekezés jelentette a kiindulási alapot a felek taktikájában. Horváth kiállítása a játékrész derekán nagyon rosszkor jött, nem is szólva arról, ami történt  a hátrányunk alatt. Felálltak az olaszok, Kostner bal oldali átadása után Iannone ritkán látható, óriási gólt ragasztott a kék vonalról Szuper kapujába (1-2). Megfogta a mieinket a gól, Mihály elkerülhető szabálytalansága pedig tovább nehezítette a dolgunkat. Ugyan kivédekeztük ezt a két percet, Szuper egy ízben földöntúli bravúrral is jelentkezett, de az idő vészesen fogyott. Igyekeztünk felzárkózni, küzdöttünk keményen az egyenlítő találatért, de nem sikerült bevinnünk.

A magyar válogatott elveszítette ezt a kiegyenlített mérkőzést, az álmairól azonban nem kell, hogy lemondjon. Csapatunknak megmaradt a matematikai esélye a feljutásra.