Lapszemle: Légióskenyér

  • 2007.03.20. 00:00
  • FehervárAV19

A magyar jégkorong és az Alba Volán-FeVita növekvő elismertségét jelzi, hogy a Korzár című szlovák napilap hosszú interjút készített Milos Palovcikkal, újabb magyar bajnoki címe apropóján. Honlapunk az interjú magyar fordítását közli.

Légióskenyér

Korzár, 2007. március 16.

http://www.cassovia.sk/korzar/clanok.php3?sub=16.3.2007/80512O

A magyar jégkorongban egyeduralkodó a Székesfehérvár. Elég csak megjegyezni, hogy egyhuzamban ötödször lett bajnok és összességében nyolcadik bajnoki címét szerezte. Ezen kívül dominált a Magyar Kupában és a nemzetközi Interligában is. Ez az arany mesterhármas bizonyítja az Alba-Volán FeVita csapatának megingathatatlan pozícióját, mely csapatban a magyar válogatottak túlnyomó többsége is játszik.

Ráadásul a csapatot szlovák légiósok is alaposan megerősítették, Anton Pozník, Rastislav Ondrejcík, Miroslav Smidriak, Róbert Rehák, Milos Palovcík és Michal Stastny, akiket a rájátszás kezdetekor ismét a régi-új edző, Ján Jasko kezdett irányítani. Ő a szlovák U20-as válogatottal való dicstelen szereplése után tért vissza a klubhoz, és szintén elkönyvelhetett egy saját mesterhármast, mivel az ő irányításával a csapat már három első helyet szerzett a bajnokságban. Más játékstílust vezetett be, jobban támaszkodott a honfitársaira, ők játszottak emberelőnyökben és emberhátrányokban. Az első két sor volt ütőképes, a másik két sor úgy játszott, hogy főleg ne kapjon gólt.

"Egyértelmű esélyesek voltunk, és ezt igazoltuk is. Elképzelni sem tudom, mi történt volna, ha elvesztettük volna a döntőt. Egyébként az emberek talán kicsit bele is fáradtak a sikereinkbe, már nem élik át őket annyira, de az érdeklődésük pont a hajrában tetőzött. Csaknem háromezer szurkoló jött el a csarnokba." - mondta el a szlovák különítmény egyik tagja, Milos Palovcík. Ő szintén pályafutása harmadik bajnoki címét szerezte, korábban ez egyszer Franciaországban is sikerült neki, mostani csapatában pedig megismételte tavalyi sikerét. "Nekem személy szerint tavaly talán nehezebb volt, mert nem tudtam, mi vár rám. Most legutóbb már jobban képben voltam és tudtam, mivel jár az aranyért való küzdelem."

A rájátszásban a címvédő egyetlen vereséget sem szenvedett. A döntő sorozatban 4:0-ás mérkőzésaránnyal dominált, amikor viszonylag simán boldogult a Dunaújvárossal. Az első mérkőzés egyértelmű dolog volt, másnap kínlódás és szoros, 1:0-ás győzelem következett. "Az ellenfél meglepett minket azzal, hogy ugrásszerűen feljavult. Ferjo kapus is kitűnő volt. Ezért a hátralévő két meccs az ellenfél jegén is nehéz volt, megszenvedtünk. Nem vártunk ilyen ellenállást, mert fiatal csapatról volt szó. Talán az Újpest még jobban próbára tett volna minket, de nekik gondjaik voltak és végül csak negyedikek lettek. Pedig tavaly a döntőben győztük le őket 4:1-es összesítéssel" - emlékezett a friss eseményekre a Poprád volt csatára.

Érdekes, hogy az elődöntőben a Székesfehérvár a romániai Csíkszereda csapatát ütötte ki, amely szintén bekapcsolódott a bajnokságba. Palovcík a szezon végén is eredményes volt. A döntőben három gólt szerzett és három gólpassza volt, az elődöntőben négy gólpasszt gyűjtött. Összességében a bajnokság legjobb idegenlégiósa Pozník lett, a kitűnően lövő hátvéd, aki annyi gólt szerzett, mint Palovcík. A döntő egyik gólját is ő szerezte.

Az éllovas egy kicsit tartott is attól, hogy milyen is lesz a döntő, tekintettel arra, hogy az elődöntőben a Dunaújváros és az Újpest vetélkedésekor (az utóbbi csapat soraiban fokozatosan megjelentek a nemrégi dicstelen incidens résztvevői is, amikor a csapatkapitány Horváth edzésen kiütötte a szlovák Voskárt) alaposan csépelték egymást és a bírók minden meccsen több mint száz perc büntetést osztottak ki. "De a mi egymás elleni meccseink korrektül folytak, verekedések nélkül."

Az Extraligával ellentétben a Borsodi Ligában szezon közben a bajnokcsapat játékosai sem kaptak prémiumokat. Csak a bajnoki címért és az Interliga-elsőségért voltak kiírva célprémiumok. "Minden játékosnak volt a szerződésében egy pont a prémiumokról, úgyhogy az összegük személyre szabott volt." Míg Magyarországon játékosunk biztosan megkapja a pénzét, franciaországi szereplésekor üres kézzel maradt. "Mulhouse-ban ugyan szintén ugyanilyen sikert értünk el, de egyikünk se kapott egy frankot sem pluszban." - mondta Palovcík, aki még nem tudja, továbbra is Székesfehérváron játszik-e majd. Nem keres magának semmit, de szívesen játszana tovább Jasko vezetése alatt, aki valószínűleg marad a pozíciójában.